Budapest - Chinatown
A kelet-ázsiai bevándorlók épített környezete és térhasználata

Ha Budapesten a kelet-ázsiai bevándorlók fizikai értelemben vett építészeti jelenlétét vizsgáljuk, elsőként azzal a sajátossággal találkozunk, hogy nem létezik úgynevezett kínai negyed. Helyette egy - különböző kulcsfontosságú sűrűsödési pontok (piacok, bevásárlóközpontok, fontosabb éttermek) köré rendeződött - laza és szabálytalan hálózatot találunk, amelynek látható épített elemei az itt élők fő tevékenységi körébe tartozó éttermek, boltok és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók.

A kelet-ázsiai bevándorlás magyarországi megjelenése a 1980-as évek közepére tehető, amikor már nem volt lehetőség arra, hogy Budapest városszövetében kialakulhasson kínai negyed. Ennek ellenére létrejöttek a bevándorlókhoz köthető központi helyek a város egyes pontjain, amelyek azért válhattak a koncentrált jelenlét helyszíneivé, mert használaton kívül álltak (pl.: a vasút által nem használt területek, elhagyott ipari csarnokok, stb.). Az ide érkezők minimális beavatkozással és racionális ráfordítással tudták azokat a maguk számára használhatóvá tenni. A pontszerű megjelenés helyei szintén a kihasználatlan, megüresedett helyekhez kötődnek: így a megüresedett üzlethelyiségekben, éttermekben kínai boltok, kínai éttermek telepedtek meg. Ezek megjelenése csak annyiban egyedi, amennyiben az itt élők számára eltérőek az addig megszokottól (a jelenség a helyi boltokra, éttermekre is ugyanúgy jellemző - a bezárt boltok helyére újak kerülnek és így tovább). Ha a felületes szemlélő számára láthatatlan jelenlétet is vizsgáljuk, már sokkal nehezebb a dolgunk, mert a bevándorlók lakhelyére, szórakozóhelyeire vonatkozó információkat kívülállóként meglehetősen nehéz megszerezni.

Vizsgálatunkat az itt élő bevándorlók egyik meghatározó tevékenységének, a kereskedelem épített megjelenésével kezdtük. Ezen belül is egy fő sűrűsödési pontból, a Józsefvárosi piacból - kínai nevén Négy Tigris piac - indultunk ki, ami a kelet-ázsiai migráns közösség legjelentősebb megjelenési helye (a piacot mindenki ismeri, kimagaslóan nagy forgalmat bonyolít le, építészeti megjelenése ennek ellenére teljességgel ideiglenes és flexibilis). Ezen a vonalon elindulva a város meghatározó kínai kereskedelmi egységeit vizsgáltuk (itt szeretném felhívni a figyelmet egy általánosításra: a magyarok nem tesznek különbséget az itt élő kelet-ázsiai bevándorlók között, a piacot kínai piacnak, az éttermet kínai étteremnek nevezzük függetlenül attól, hogy ott éppen vietnámiak, mongolok vagy bármilyen kelet-ázsiaiak dolgoznak). A kereskedelmi egységeket (piacoktól a bevásárlóközpontokig) azonos szempontok alapján vizsgáltuk. Kerestük a megjelenés speciális épített formáit; a különböző helyek hasonlóságait és összefüggéseit; a változatok magyarázatát és hierarchiáját (részletesen lásd: A kelet-ázsiai kereskedelem építészeti vonatkozásai); azok városi kontextusban betöltött szerepét; a migráns jelenlét láthatatlan elemeire vonatkozó hatását.

A városi üzletek és éttermek építészeti megjelenésükben közvetlenül utalnak kötődésükre a kínai bevándorlókhoz. A boltok esetében általában a cégéren megjelenített felirat jelzi ezt, amúgy architektúrájában a helyiség általában nem különbözik társaitól. Térhasználatukban azonban ugyanaz jellemző, mint a koncentrált kereskedelmi egységekre - szembetűnő árusűrűség, fokozott helykihasználás -, így sok esetben az áru tereket meghatározó, akár homlokzatalakító elemmé is válik; ez a piacokon azonban fokozottabban kifejezésre jut. Az éttermek esetében a kínai kultúrára jellemző díszítő elemek használata szinte mindig csak felületes változtatásokat és nem komoly szerkezeti beavatkozásokat jelent; külső szemlélő számára üzenetük az, hogy a kínai kultúrához tartoznak, azt képviselik, építészeti szándékuk sem különbözik ettől semmiben.

Kelet-ázsiai boltok feltételezett eloszlása Budapesten / Kelet-ázsiai migráns jelenlét sűrűsödési pontjai Budapesten

A kelet-ázsiai bevándorlók élettereire és városhasználatára vonatkozó vizsgálataink során azt tapasztalhatjuk, hogy az épített környezetnél sokkal inkább meghatározóak számukra a lágy rendszerek. Szociális, üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszenek, hogy ezeket minél hatékonyabban fel tudják használni céljaik eléréshez. Ebből a város változásaira rugalmasan válaszoló, állandó változáson alapuló laza rendszer jön létre. A migráns jelenlét természete egyaránt adódik a kelet-ázsiai kultúra és a város, a helyi kultúra jellemzőiből.

Kelet-ázsiai bevándorlók feltételezett lakóhelyi eloszlása Budapesten / Kelet-ázsiai éttermek feltételezett eloszlása Budapesten

A bevándorlók építészeti jelenlétére, a kelet-ázsiai kultúrához hasonlóan jellemző a mobilitás, a kapcsolati hálón alapuló rendszerek és ebből adódóan az ezt befogadó épített környezet másodrendűsége: folyadékszerűen tölti ki a rögzített, nehéz, az épített terek jelentőségével bíró város üres helyeit, anélkül, hogy abban komolyabb fizikai vagy szerkezeti változást okozna, vagy kölcsönhatásba lépne vele. Így ez az állandóan változó és alkalmazkodó szövet kívülről nem változtatható meg, rugalmasságát csak a saját természetes keretei között tartja meg, külső erő hatására ellenállóvá válik. Példa erre az Asia Center bevásárlóközpont, amely beruházói fejlesztésként kívülről érkező módosítása az amúgy önmagától működő rendszernek, azonban a rendszer tulajdonságait figyelmen kívül hagyva nem képes sem beilleszkedni, sem működni (részletesen lásd: A kelet-ázsiai kereskedelem építészeti vonatkozásai).

Kovács Gergely, Kiss Ida, Matúz Melinda

Esettanulmány: Józsefváros