Made in China
Az vagy, amit meg(v)eszel

A kínai piacok és boltok szerepe a magyar kereskedelemben nem csak gazdasági hatását tekintve, de fogyasztói szempontból vizsgálva is megkerülhetetlen. A lakosság szegényebb rétegei számára ugyanis ez az alapvető, sőt szinte kizárólagos hely, ahol olcsó ruhát, cipőt vagy sportfelszerelést vásárolhatnak. Az ilyen lehetőség nélkül életük még nélkülözőbb és sivárabb lenne. Így a kínai piac jelenléte az emberek komfortérzetét jelentősen befolyásoló tényező (akárcsak a bevásárlóközpontok közelsége) és az infrastrukturális ellátottság egyik elemeként tekinthető.

Fontos megjegyezni, hogy a távol-keleti áruk a minőség legteljesebb spektrumát lefedik, valamint hogy a kínai ipar minőségben minden tekintetben felveszi a versenyt a nyugatival. Tény viszont, hogy a "Made in China" címkéről hamarabb jut eszünkbe a rövid életű tornacipő, mint annak minőségi társa, attól függetlenül, hogy mindkettő Vietnámban készült; előbb gondolunk a hasznavehetetlen műanyagjátékra, mint a legmodernebb laptopra, bár mindkettőt Tajvanon szerelték össze.

Természetesen a minőségnek mindenhol ára van, igaz viszont, hogy a távol-keleti szállítók minden igényt kielégítenek - adott esetben az alacsony minőségi igényt is. Közismert, hogy a magyar fogyasztókat fokozott árérzékenység jellemzi, nem véletlen tehát hogy a beszerzők igen gyakran a legolcsóbban megkapható, ámde rossz minőségű árut hozatják be. A belénk ivódott kínai = olcsó = gagyi asszociáció tehát sokkal inkább a magyar fogyasztói igények visszatükröződésének tekinthető.

BRAND - az intézményesült felirat már-már márkajelzés. / Ki tart el kit?

A termelés külföldre történő kihelyezése, a nagy tételben megvalósuló szériagyártás, valamint a dömpingáruk behozatala során a termékek transzformálódhatnak, különböző változtatásokon eshetnek át. Előfordul, hogy a meg nem értés miatt alakulnak ki spontán torzulások, vagy a gyártási folyamat olcsóbbá tétele érdekében történnek kisebb módosítások. A legalitás határát súroló, szándékosan pontatlan másolatok készítését, illetőleg a legalitás határát direkte átlépő, pontos másolási eljárásokat szintén gazdasági érdekek irányítják, de itt már a nyugatitól igencsak eltérő keleti eredetiség-felfogásnak is szerepe van.

A másolás és hamisítás elsősorban a nemzetközi hírű márkákat érinti, de olyan is előfordul, amikor egy helyi márkát hamisítanak: így kerültek piacra a "budmil" magyar-olasz cég táskáinak "dubwil" feliratú klónjai. A termékek a távol-keleti gyárakból nem feltétlenül végleges állapotukban érkeznek, bizonyos esetekben a kiskereskedelem helyszínén nyerik el végső formájukat. Szemtanúja lehettünk például annak, amikor a Józsefvárosi piacon az árusok egyesével ragasztják fel a márkajelzés matricáit a cipőkre. Az üzemi tömegtermelés és kisipari manufaktúra ilyenforma keveredése után a következő lépés az lenne, hogy a vásárlás előtt mi választhassuk ki, hogy milyen logót szeretnénk a cipőre.

A létező termékek és márkák manipulációja nem csak jogi-gazdasági ügyeskedés, hanem produktív alkotói módszer is lehet. Konkrét eseteket ismerünk, amikor a szándékolt ferdítés értelmet nyer és a trükkös másolatból piacképes termék lesz; ráadásul a tartalom torzítása egyfajta lokalizáció is egyben.

A globalizmus és a helyi folklór ötvöződése: magyar és thaiföldi variációk egyazon témára.

A távol-keleti áruk jelenléte a ruházati termékek piacán már evidencia, felvetődik a kérdés: vajon más területeken is megfigyelhető hasonló hatás? A sajtóból értesülhettünk arról, hogy a távol-keleti importból származó bútorok (karosszékek, kanapék) is túl olcsónak bizonyulnak az európai gyártók termékeivel szemben. Az EU szerint a kínai cégek állami támogatások következtében tudják az előállítási költség alatti áron kínálni a termékeket. A textiláru- és cipőgyártók példáját követve már az európai bútorgyártók is védővámok bevezetését kérték Brüsszeltől. Ez arra enged következtetni, hogy a korábban a könnyűiparra korlátozódó jelenség fokozatosan a környezetkultúránkat meghatározó ipari ágazatokra is átterjed.

Az "ember abból főz, amit a spájzban talál", és abból épít, amit a barkácsáruházakban meg tud venni. A barkácsáruházak termékkínálata a tömegépítészet eszközkészletét, merítési lehetőségét alapvetően meghatározza, ezért ezek áruválasztékát vizsgáltuk. A távol-keleti termékek aránya egyértelműen és folyamatosan nő, akár direkt importról van szó, akár nyugati partnerektől kerülnek beszerzésre. Utóbbi esetben az áru tényleges származási helye nehezen kideríthető, mert könnyen lehet, hogy már átcímkézték. A neves gyártók vigyáznak a nevük presztízsére, ezért nagy a titkolózás; csak sejteni lehet, hogy a legnagyobb márkák jelentős hányada is már Távol-Keleten készül. De ez nem csak előállított termékek esetén van így, hanem akár kitermelt anyagoknál is. Tehát a carrarai márvány bizony nem feltétlenül carrarai, lehet hogy csak nevében az.

Jelenleg Magyarországon az alábbi termékcsoportban találtunk távol-keleti termékeket: nyílászárók, burkolatok (greslap-, kő- és faburkolat), szaniterek és csaptelepek, beltéri és kerti bútorok, lakatos szerkezetek.

A szállíthatóság elsősorban méret és súly tekintetében állít korlátokat. A szállítás költsége gyakran túllépi az előállítási költséget, de a távol-keleti és nyugati beszállítók árai között még így is akár kétszeres lehet a különbség. Ezért várhatóan nemsokára a kiegészítő szerkezetek mellett felbukkannak a Távol-Keletről származó épületelemek is.

Szaniter részleg a China Martban / Axor Terrano csaptelepekre emlékeztető design

A kínai áruimport helyi viszonyokhoz való alkalmazkodási képességét kettősség jellemzi. Mivel a magyarországi piac igen kicsi, európai összevetésben nem jelent számottevő keresletet, ezért a termelési folyamatok befolyásolására kevéssé képes. Még akkor is, ha egy magyarországi kiskereskedő a beszerzését önállóan intézi, az éles árverseny miatt általában a nagy nyugat-európai áruházláncok által nagy tételben rendelt, ezért lenyomott áron megszerezhető termékeket forgalmazza.

Bizonyos esetekben viszont a távol-keleti termékek igenis hely-specifikusak tudnak lenni, ennek oka a gyártókapacitás rugalmasságában lelhető. Jó példa erre a panellakások méretrendszerére tipizált biztonsági ajtó (kínai gyártmány), amely gazdag felületválasztékával és kedvező árfekvésével méltó versenytársa az európai gyártók konkurens termékeinek.

A fém biztonsági ajtó nemcsak a megfelelő minősítésekkel rendelkezik, de apróbb érdekességeket is rejteget: az ajtólapba épített csengő két AAA ceruzaelemmel működik, és sötétben világít. A külső kilincs pedig érintésre segédfényt bocsát ki, amely szép példája annak, hogy hogyan lehet más területen használt technológiát adaptálni. Hiszen ha létezik világítós kulcstartó, miért pont világítós kilincs ne lenne?!

 

Bujdosó Attila


A nagy tömegben érkező, ezért olcsón hozzáférhető termékek a kézzel fogható építészet kompozíciós elemeivé, például homlokzattá válhatnak.

 

 

 

HOZZÁFÉRHETŐSÉG - Az olcsó hamisítványok megjelenésével a felső tízezer termékei az alsó egymillió számára is elérhetőek lettek.

 

 

 

TORZÍTÁS - A véletlen elírás

A minta önálló életbe kezd

 

 

 

 

 

Az eredetiség kérdése releváns az építészet területén. Mi fontosabb: a tudat vagy a látszat?

 

 

A kínai beszállítók minden igényt kielégítenek

A nyugat-európai hatás Kínán keresztül érkezik: a kovácsoltvas kerítések francia minták pontos leutánzásával készültek.

Kedvező árfekvésű, mérettipizált acélajtó Kínából

Taszár átépítése kínai logisztikai központtá?
A németek, a Szovjetunió és USA után Kína is beteszi a lábát Taszárra?
Taszár, mint Magyarország külpolitikai barométere?
A taszári repülőtéren 1930-ban indult meg a légi forgalom, a második világháború idején előbb a német, majd később a szovjet légierő használta. A hazai légvédelem fontos bázisán a délszláv háború idején, 1995-től kezdődően az Amerikai Egyesült Államok békefenntartó alakulatai állomásoztak.
2005. őszi sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy a taszári repülőtér kínai kereskedők logisztikai központja lesz. Tény, hogy a magyar diplomácia szándékai között szerepel a létesítmény kínai befektetőkkel közösen történő fejlesztése. Előző évben Csu Cu-sou (Zhu Zushou), a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete látogatást tett a helyszínen, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kínai látogatásán is tárgyalt az esetleges kínai közreműködésről.
Ez nem csak a magyar külpolitika orientációját mutatja, hanem azt is jelzi, hogy a diplomácia kezd gazdasági érdekek irányába elmozdulni.