Csináld magad!

A Re:orient projekt rövid áttekintése szolgálhat legjobb kulcsként ehhez a katalógushoz, hiszen az installációban megjelenő ötletek előzményét jelenti.

A 6 hónapon át tartó munkát egy kutatással, terepmunkával kezdtük, hogy információkat gyűjtsünk össze a Budapesten élő kínai és más távol-keleti országokból érkező bevándorlók életéről, szokásairól, tapasztalatairól. A munka elsősorban a város használatát, a letelepedés, sok esetben az "átmeneti szállás" jellegzetességeit térképezte fel. Szerettük volna megtudni milyen motivációk, lehetőségek, kényszerek húzódnak meg ezen közösségek Budapesten tapasztalható szokásai mögött, milyen arányban játszik szerepet a gazdasági racionalitás, a kulturális tapasztalat, a befogadó közösség viselkedése és az egyének céljai. A katalógusban több tanulmány dolgozza fel a Budapesten élő távol-keleti közösségek tagjaival készült ­- városhasználati szokásokat (Kínaiak, magyarok, generációk, városok), médiafogyasztást (Külföldön itthon; Cseresznye és csend), kapcsolati hálót (Guanxi--kapcsolatok) feltérképező - kiscsoportos vizsgálatokat, interjúkat, beszélgetéseket. A Budapest-Chinatown című összefoglaló csapatunk három tagjából szerveződött modul munkáját összegzi. Ők a településszerkezet, a város életének szempontjából közelítettek és 3 pozíciót vizsgáltak meg alaposabban (a józsefvárosi Négy Tigris piac és a szemközti Ganz telep, a város északi részén elhelyezkedő Asia Center és China Mart, illetve a város keleti részén elhelyezkedő Sárkány Center). Céljuk az volt, hogy megfigyeljék az egyébként rozsdaövezetekben működő piacok, zöldmezőre épült beruházások, vagyis elszigetelt helyzetek milyen pontokon kezdtek a városhoz kapcsolódni, milyen elsődleges kapcsolatok, átszűrődések jellemzik a fenti területek környékét - pl. mennyivel sűrűbb a keleti közösség jelenléte (lakosság, éttermek, templomok, kulturális fogyasztás színterei, városi jelek stb.) a vizsgálatra kijelölt helyszínek környezetében.

Egy másik team a keleti piacok és bevásárlóközpontok árukínálatát tekintette át két szempontból. Egyrészt szerettük volna megtudni, hogy a Távol-Keletről érkező áruk tömegében milyen arányt képviselnek az építőanyagok, illetve ez az arány milyen tendenciákat mutat az elmúlt pár évben (Made in China), másrészről az installáció központi témáját, a low-tech-ben rejlő lehetőségeket akartuk megismerni az elemlámpás öngyújtótól a világító kilincsen át a beszélő ajtókig, illetve a tárgyak léptékétől az építészeti, városi rendszerekig. (Az építészet szilánkjai, és az instabilitás nyugalma; A hely ökonómiája után - új territóriumok az építészetben).

Néhányan ez idő alatt kifejezetten a hangtérre koncentrálva kezdtek gyűjtést a fenti pontokon, a bennünket körülvevő hangokból és zajokból felépülő kulturális környezet vizsgálatával (Hangterek).

A fő csapások nagyon hamar egy irányba mutattak, a második hónap végére tapasztalataink, gyűjtéseink alapján elkezdtük a rendszerező munkát, az installáció irányába mutató tudás összegzését. Ekkor dőlt el az is, hogy a Velencében felépülő kiállítás mellett a katalógus és a www.reorient.hu képezi majd a projekt tudásbázisát, hátterét, illetve a kiállítás a low-tech kérdéskörre építve az olcsó, sokszor taszító tárgyak tömegének új értékeket, új életet adó tervezésről fog szólni. A környezetünket folyamatosan átalakító, mindenhol megjelenő, mindenbe beépülő, mindenre rárakódó gadget kultúra a magánterekből kilépve a városi térben felhasználva új lehetőségeket nyit meg a köztérről folyó gondolkodásban, tervezésben.

Ezen tárgyak tömegei olcsó alapanyagok, a felhasználásukból származó tapasztalat pedig új gondolkodásmódot jelenthet olyan minimum költségvetésre épülő beruházások tömegénél, mint pl. a szociális lakásépítés, fillérekből megvalósítandó rehabilitációs programok, összességében a világ városi lakosságának többségét érintő fejlesztési stratégiák "csináld magad" kialakításában is.

A tárgyak sokaságából és a gyártás-szállítás-kereskedelem hálózataiból kialakuló komplex rendszerek ezen felül olyan többletértékkel, ha úgy tetszik, intelligenciával bírnak, ami tanulsággal szolgálhat mind a tervezés (gyártási technológiák, logisztika, menedzsment) mind a fejlesztés terén.

Nemes Attila